Facebook Facebook Facebook Facebook

A lakosság 1-5%-át érinti a nyiroködéma Ne legyintsen, ha rendszeresen megdagadnak a végtagjai!



Gyakran dagad meg a lába, vagy a keze, mégsem gondolja, hogy ennek súlyos egészségügyi oka lehet? A szakember szerint ennek leggyakoribb oka a visszérbetegség, de gyakori az egyéb eredetű nyiroködéma is, mindez krónikus esetben akár lábszárfekély kialakulásához is vezethet.

Megdagadt, duzzadt végtagok, fájdalmas mozgás, megromlott életminőség. Sokan másra sem vágynak egy hosszú nap, vagy hét után, mint hogy hazaérjenek és feltegyék a lábukat. Ha rendszeresen megdagadnak a végtagjai, ne legyintsen, elképzelhető, hogy krónikus betegség áll a háttérben. Az esetek túlnyomó részében a vénák nem megfelelő működése miatt alakul ki és első jele a visszérbetegségnek. Előfordulhat azonban, hogy a nyirokerek fejlődési rendellenessége okozza, esetleg daganatos betegség járul hozzá. Magyarországon, a szakemberek becslése szerint az elsődleges (veleszületett) nyiroködéma gyakorisága a népességben 0,5-1%, a másodlagos (szerzett) nyiroködéma 2-5%-ban fordul elő, a kevert esetek gyakorisága 1-3 %. A nőket egyébként négyszer gyakrabban érinti ez a panasz.

 „Ha rendszeresen tapasztalja valaki, hogy tartósan bedagad a keze, vagy a lába, mindenképp keressen fel egy szakembert, lehetőség szerint angiológust, vagy érsebészt, mert valószínűleg vénás vagy nyirokér betegség áll a háttérben – tanácsolta Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialista. – A végtagok duzzanatát ugyanis leggyakrabban visszértágulat okozza, de a háttérben állhat korábbi trombózis, nyirokkeringési zavar is. Az okokat azonban azért is fontos megkeresni, mert előidézheti szív-, máj-, nőgyógyászati-, hasi és vesebetegség, daganatos betegség illetve anyagcserezavar is.

Ödéma akkor alakul ki, ha megbomlik a szövetközti folyadék termelődésének és elvezetődésének az egyensúlya, a szövetekben pedig vizenyő szaporodik fel. Mindenképp szükséges foglalkozni a panaszokkal, hiszen idővel szövődményekhez vezethet, krónikus esetekben pedig bőrelváltozás, boka megkeményedés, fekély is kialakulhat.

„Az okok pontos feltárása alapos általános kivizsgálás mellett általában ultrahanggal, ritkán MR- vagy izotóp vizsgálattal történik. A kezelés akkor a leghatékonyabb, ha az érbetegségekkel foglalkozó belgyógyász vagy érsebész, illetve a gyógytornász vagy nyirokterapeuta közösen dolgozza ki a terápiát. Sikerrel alkalmazható a kompressziós kezelés, amikor például befáslizzuk az érintett területet, vagy rugalmas harisnyát visel a páciens. Ugyancsak gyakran javasoljuk a nyiroktornát, és a kézi-, illetve gépi nyirokmasszázst. Ezek esetében a szövetekre gyakorolt felfelé irányuló nyomással érjük el a nyirokfolyadék elvezetődését” – tette hozzá az érsebész szakember.

Amennyiben a háttérben visszértágulat áll, csak a műtét segíthet. Ebben az esetben is számos lehetőség van: egyre népszerűbbek az úgynevezett modern visszérműtétek (lézeres, rádiófrekvenciás, ragasztásos műtét), amelyek során apró szúrásból, vékony katéterrel történik a tágult ér elzárása, nem vágják meg a bőrfelületet, elég a helyi érzéstelenítés, így rövidebb a gyógyulási időszak, illetve kisebb az esély szövődmények kialakulására is.

Miért épp a nyirokmasszázs?

A köznyelv csak így ismeri, gyakran elhangzik azonban a drenázs kifejezés is ugyanebben a témában. Nagy előnye, hogy a kezelés során a végtagban kialakult duzzanat okozta feszülés, fájdalom csökken, illetve megszűnik. Ugyancsak csökken a felhalmozódott salakanyagok mennyisége, javul a sejtek anyagcseréje, tápanyag- és oxigén ellátása.

Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Nem fog hiányozni az a visszér, amit eltávolítanak?
A válasz határozott “NEM”! Fontos tudni, hogy a tág, kanyargós visszerekben nincs megfelelő keringés, azaz ezek a károsodott visszerek nem tudják a szív felé szállítani a vért. Ezen felül, normálisan is a vénás keringés döntő többsége a mélyvénákban szállítódik, az egészséges visszér (pl. szív-, vagy érműtétnél) eltávolítása sem jár semmilyen tünettel.
Mennyibe kerül?
Ide kattintva tájékozódhat diagnosztikai vizsgálataink, lézeres, rádiófrekvenciás, valamint egyéb terápiás kezeléseink árairól is. A személyre szabott kezelés kiválasztását minden esetben alapos vizsgálat előzi meg.
Mi a visszérbetegség?
A visszérbetegség a felületes vénás rendszer megbetegedése. A visszereken, más néven a vénákon áramlik vissza a végtagokból a vér a szív felé. Ezt a gravitációval ellentétes irányú áramlást a vénák falában lévő zárószelepként működő billentyűzet és az izomműködés pumpafunkciója biztosítja. Amennyiben különböző okok miatt nem zár jól a billentyűzet, a keringő vér a vénákból nem tud a szív felé teljesen kiürülni, a végtag megduzzad és feszülő érzés jelentkezik. A véráramlás lelassulásának következménye a felületes vénák falának kitágulása és egy önmagát súlyosbító körfolyamat beindulása. A kezeletlen visszérbetegség súlyos szövődmények kialakulásához vezethet.
Hogyan történik az érzéstelenítés lézeres és RF műtétnél?

Helyi érzéstelenítést alkalmazunk, szükség esetén intravénás érzéstelenítéssel kiegészítve. A műtét során a lézerszál vagy rádiófrekvenciás (RF) katéter bevezetése előtt az operált területet hígított helyi érzéstelenítő oldattal fecskendezzük körbe, a pontos adagolást ultrahang segítségével ellenőrizzük. A helyi érzéstelenítő hatására a fájdalomérzés az érintett területen megszűnik, azonban a tapintást továbbra is érzi a beteg, ez azonban egyáltalán nem kellemetlen. A vénatörzsek lézeres vagy rádiófrekvenciás (RF) kezelése során a visszér jelentősen felmelegszik, ennek a hőnek egy része a környezetre is átadódhat, mely helyi melegedés formájában észlelhető, azonban ez sem éri el a fájdalom szintjét. Ha mindezek ellenére mégis kellemetlen érzés, fájdalom jelentkezne, a műtétnél jelen lévő altató orvos intravénás fájdalomcsillapítóval, nyugtatóval kiegészíti a műtéti érzéstelenítést.

Mit kell tudni a lábszárfekélyről?
A krónikus vénás betegségek legsúlyosabb formája, késői szövődménye a lábszárfekély kialakulása. Az érintett terület bőre fokozottan pigmentált, elszíneződött, később elfehéredik, a bőr elvékonyodik, a bőr alatti kötőszövet megvastagodik, az érintett terület sokszor igen fájdalmas, gyakran gyulladt, az egész lábszár megduzzadt, ödémás. Kis sérülés hatására, vagy akár spontán is felületes, gyulladásos környezetű fekélyek alakulnak ki, melyek nehezen gyógyulnak, fájdalmasak. Új lehetőséget teremt a helyi sebkezelésben a lézer alkalmazása. Lézerünk segítségével a sebtisztítást végezzük el, a sugár a sebet felületesen rétegről-rétegre megtisztítja, fertőtleníti, mindezt fájdalommentesen. További információ: http://dev.visszervonal.hu/informaciok/fekelykezeles/
Hogyan alakulhat ki visszér?
Visszerei mindenkinek vannak, hisz visszérnek a vénákat nevezzük, amelyek a hajszálerekből a szív jobb oldaláig szállítják a vért. Visszérbetegségként tehát a vénák különféle megbetegedéseit emlegetjük.  A vénák feladata, hogy az elhasznált vért visszajuttassák a szívhez. A szívből a tüdőbe jutva a vér újra megtelik oxigénnel, és az artériák segítségével eljut a test minden részébe, egész a hajszálerekig. Ezután újra a vénák, azaz a visszerek veszik át a szállító szerepet. A leggyakoribb visszérbetegség a szerzett visszér-tágulat, amely leginkább az alsó végtagokon jellemző elváltozás. A megvastagodott vénák eltorzulnak, csomókba csavarodnak, és nem képesek hatékonyan visszajuttatni a szén-dioxiddal, salakanyagokkal telített vért a szívhez. A mozgáshiány, az ülőfoglalkozás, vagy akár egy hosszabb utazás a vér pangását okozhatja a vénákban, amelyek a gyengébb kötőszövetekkel vagy esetleg a vér áramlását segítő billentyűk hibás működésével együtt elvezethetnek odáig, hogy a pangó vér elkezdi kitágítani az érfalat, és kialakul  visszér. A visszérbetegség rontja a végtag vérkeringését, és akár trombózishoz is vezethet. Budapesti visszérgyógyászati magánrendelőnkben kellemes körülmények között várjuk a visszérproblémákkal küzdő pácienseket!
Melyek a visszérbetegség stádiumai?
Az első stádium esetén enyhe panaszok kísérik a kórképet, duplex vizsgálat szerint ép a billentyűzet, terhelésre a láb és a lábszár duzzanata, viszketés, égő érzés tapasztalható. A második stádium esetén mérsékelt panaszok jelentkeznek, látható a visszeresség, duplex ultrahang vizsgálat szerint elégtelen vénabillentyű diagnosztizálható. A harmadik stádiumban lezajlott, ismételt visszérgyulladások fordulnak elő, barnásan elszíneződött bőr szemrevételezhető a lábszáron. A negyedik stádiumban súlyos vénás keringési elégtelenség, lábszárfekély, maradandó szöveti károsodás állapota alakul ki.
Érdemes eltávolítani a visszeret?
A tág, kanyargós visszerek fala átalakul, elvesztik rugalmasságukat, az egészséges visszerek falában található simaizom átalakul kötőszövetté, így összehúzódni már nem tud. Feladatát továbbiakban nem tudja ellátni, sőt fokozza a panaszokat, tehát eltávolítása javasolt.

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy rendelőnk a megszokott nyitvatartás mellett üzemel. Bővebb információ