Facebook Facebook Facebook Facebook

Nyilatkozatok

Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Hogyan alakulhat ki visszér?
Visszerei mindenkinek vannak, hisz visszérnek a vénákat nevezzük, amelyek a hajszálerekből a szív jobb oldaláig szállítják a vért. Visszérbetegségként tehát a vénák különféle megbetegedéseit emlegetjük.  A vénák feladata, hogy az elhasznált vért visszajuttassák a szívhez. A szívből a tüdőbe jutva a vér újra megtelik oxigénnel, és az artériák segítségével eljut a test minden részébe, egész a hajszálerekig. Ezután újra a vénák, azaz a visszerek veszik át a szállító szerepet. A leggyakoribb visszérbetegség a szerzett visszér-tágulat, amely leginkább az alsó végtagokon jellemző elváltozás. A megvastagodott vénák eltorzulnak, csomókba csavarodnak, és nem képesek hatékonyan visszajuttatni a szén-dioxiddal, salakanyagokkal telített vért a szívhez. A mozgáshiány, az ülőfoglalkozás, vagy akár egy hosszabb utazás a vér pangását okozhatja a vénákban, amelyek a gyengébb kötőszövetekkel vagy esetleg a vér áramlását segítő billentyűk hibás működésével együtt elvezethetnek odáig, hogy a pangó vér elkezdi kitágítani az érfalat, és kialakul  visszér. A visszérbetegség rontja a végtag vérkeringését, és akár trombózishoz is vezethet. Budapesti visszérgyógyászati magánrendelőnkben kellemes körülmények között várjuk a visszérproblémákkal küzdő pácienseket!
Örökölhető-e a visszeresség?

Örökölhető-e a visszeresség?

Mint minden kórképnek, a visszérbetegség kialakulásának is számos rizikótényezője van. Az örökletes hajlam a vénás betegségek megjelenésében is komoly szerepet játszik, a kórkép családi halmozódásának előfordulása esetén, az utódokban nagyobb eséllyel alakul ki visszeresség. Amennyiben visszérbetegség az egyik szülőnél jelentkezik, a gyermeknek, ötven százaléka esélye van arra, hogy esetében is jelentkeznek visszeres problémák.

Ha mindkét szülő visszérbetegségben szenved, az utódoknál "már" hatvan százalék az esély arra, hogy életük során visszérbetegség alakul ki. Hangsúlyozni kell azonban, hogy számos életmódbeli tényező is befolyásolja a kórkép megjelenését, így azok, akiknél családi "örökség" a visszeresség, tudatos életvezetéssel segíthetnek a visszeresség kialakulásának megelőzésében, illetve a kórkép megjelenésének késleltetésében.

Visszérpanaszok esetén forduljon bizalommal visszérgyógyászati magánrendelésünkön Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialistához!

Minek megoperálni a visszeret, úgyis kiújul!
Sokszor lehet hallani, hogy egyesek azért nem akarnak műtétet, mert a környezetükben sokan vannak, akiknek kiújult műtét után. A kiújulás – recidíva – leggyakoribb oka a nem megfelelő műtéti technika, amely sajnos még érsebészek között is előfordul, de nem érsebészek között nagyon magas. Ennek oka legtöbbször az, hogy nem végeznek ultrahang vizsgálatot a műtét előtt illetve alatt, így a beavatkozás „vakon” történik, nem a megfelelő értörzset kezelik, vagy nem megfelelő módon kezelik. Megfelelő technikával, modern módszerekkel a kiújulás lényegesen ritkábban fordul elő!
Kiknél jelentkezik leggyakrabban a visszér?
A visszér leggyakrabban 40 év feletti nőknél jelentkezik, azonban korábban is kialakulhat! A kialakulás okai között szerepelhet az álló- vagy ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a súlyfelesleg, a többszöri szülés, a magas sarkú cipő viselése és a nehéz terhek cipelése. Ha jellemzőek Önre ezek, és gyakran fáj, esetleg éjszaka görcsöl a lába, vagy erek jelennek meg a lábszáron, érdemes szakemberrel konzultálni.
Mit kerüljünk visszeresség esetén?
Mindenképpen kerülje a meleg vizes fürdőt, a szaunázást és a napozást, mivel a hő miatt felerősödhetnek a panaszai!
Melyek a visszérbetegség stádiumai?
Az első stádium esetén enyhe panaszok kísérik a kórképet, duplex vizsgálat szerint ép a billentyűzet, terhelésre a láb és a lábszár duzzanata, viszketés, égő érzés tapasztalható. A második stádium esetén mérsékelt panaszok jelentkeznek, látható a visszeresség, duplex ultrahang vizsgálat szerint elégtelen vénabillentyű diagnosztizálható. A harmadik stádiumban lezajlott, ismételt visszérgyulladások fordulnak elő, barnásan elszíneződött bőr szemrevételezhető a lábszáron. A negyedik stádiumban súlyos vénás keringési elégtelenség, lábszárfekély, maradandó szöveti károsodás állapota alakul ki.
Okoz-e égési sérülést a lézer?
A Dr. Szabó Attila által alkalmazott lézer nem okoz égési sérülést, hiszen a lézer fénye a bőr felsőbb rétegein akadálytalanul képes áthatolni, azt nem károsítja. A lézeres kezelés előnye, hogy szinte teljesen fájdalommentes, ráadásul a kezelés után pár nappal már munkába lehet állni. Többet szeretne tudni? Vegye fel velünk a kapcsolatot!
Mik a visszérbetegség tünetei?
A kezdeti panaszok sokszor annyira enyhék, hogy többnyire senki nem gondol betegségre, inkább kozmetikai hibának gondolja a kék dudorokat, vagy a pókhálószerűen kirajzolódó vénákat. Sokszor még a láb zsibbadása vagy a megdagadt végtagok sem hívják fel a figyelmet a betegségre. A lábdagadás érzése, a boka megvastagodása, a bőr viszketése későbbi tünetek. Ha éjszakai izomgörcsöket, a bőr vöröses-barnás elszíneződését tapasztalja, valamint hámlást, nedvezést, akkor már előrehaladott visszérproblémáról van szó. Ha elhanyagolják a visszérbetegséget, lábszárfekély alakulhat ki. Ilyenkor már nagyon nehéz a gyógyítás, ezért rendkívül fontos, hogy időben kezdjük kezelni a betegséget. Forduljon bizalommal hozzánk budapesti visszérgyógyászati magánrendelőnkben!

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy rendelőnk a megszokott nyitvatartás mellett üzemel. Bővebb információ