Facebook Facebook Facebook Facebook

Dr. Laczkó Ágnes

Az, hogy orvos leszek, már nagyon kicsi gyerekként eldőlt számomra. Amikor vakbélgyulladással kórházba kerültem, elhatároztam, hogy ezt szeretném csinálni: olyan akarok lenni, mint azok a szakemberek, akik ott körülvettek. Persze nem állítom, hogy az évek során nem tekintgettem más szakmák felé is, de néhány hónap után mindig visszatértem az eredeti elképzelésemhez.

Már a gimnázium alatt dolgoztam az egészségügyben, ennek köszönhetően hamar választottam szakterületet is. Amikor ugyanis az Üllői út sarkáról, ahol laktam, elindultam 17 évesen, hogy segédnővérként munkahelyet helyet keressek magamnak, az első épület a sebészet volt, ami utamba esett. Ott dolgoztam tehát egy hónapot és nagyon megszerettem. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szereztem orvosi diplomát 1981-ben, és végig tudtam, hogy belőlem sebész lesz. Még akkor is, ha abban az időben még nagyon kevés nő volt ezen a szakterületen az egész országban. Amikor tehát a váci véradó állomáson ajánlottak nekem először munkát, mert ott volt orvoshiány, nagyon elkeseredtem. De azt mondták: ha egy évet eltöltök ott, átvesznek a sebészetre. És ez így is történt: ezt követően tíz évig Jávorszky Ödön Kórház sebészeti osztályán dolgozhattam általános sebészként.

Szerettem a munkámat, de egy idő után késztetést éreztem, hogy tovább specializálódjak. A tüdősebészetről azt gondoltam, az fizikailag nehéz munka egy nő számára, a plasztikai sebészetben pedig az esztétikai vonal nem érdekelt, az égési sérültek kezeléséhez viszont nem éreztem lelkileg elég erősnek magam. Így maradtam az érsebészetnél. A tanfolyamot a Semmelweis Egyetem Ér és Szívsebészeti klinikán végeztem, két év után pedig munkát is ajánlottak ott számomra. Nagyon büszke voltam arra, hogy az akkoriban Európa legnagyobb létszámú érsebészeti osztályának számító intézményben dolgozhatok, hiszen tudtam, hogy ott a szakma legnehezebb és legkomplexebb műtéteit végezhetem, ami az országban csak kevés helyen lehetséges. Immár 35 éve már csak érsebészettel foglalkozok: artériákkal a klinikán, vénákkal pedig néhány éve a VP-Med-nél. Az, hogy magánklinikán is dolgozhatok, számomra azért öröm, mert itt megtapasztalhatom, milyen az, hogy ha 20 percem van egy betegre, azt csak és kizárólag vele töltöm. Nem csörög a telefon, nem hívnak el a műtőbe és nem kopog be senki valami fontos kérdéssel. Azt gondolom, ez összehasonlíthatatlanul többet jelent betegnek és orvosnak is, mint az, hogy egyébként sokkal szebb a környezet is.

Azt szeretem az érsebészetben, hogy minden eset egy kicsit más. Nincs két egyforma ember, így az érhálózat sem feltétlenül úgy fut, ahogyan az a tankönyvben meg van rajzolva. Amikor tehát hozzákezdek egy műtéthez, tudom, hogy mindig lesz valami, amire ott, azonnal kell tudnom reagálni.

Az utóbbi 5-6 évben jelentősen megnőtt a női sebészek száma, ami örömteli változás. Ők sem kevésbé ügyesek, mint a férfiak, viszont talán érzékenyebbek, ami a betegekkel való kapcsolat szempontjából fontos lehet.

Meg kell velük találni a hangot, és ha ez sikerült és megvan a kölcsönös bizalom, akkor lesz sikeres az együttműködés. Arra egyébként, hogyan kell viselkedni a betegekkel, szerintem nincs általános recept. Van, aki szereti, ha helyette döntenek, más azt, ha élcelődnek vele, megint más viszont semmiféle személyeskedést nem tűr el. Egy azonban biztos: egy mosoly sokmindenen átsegítheti pácienst és orvosát egyaránt.

Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Hány alkalomra lesz szükségem?
Ez több tényezőtől is függhet, köztük a visszérbetegség előrehaladottságától is. Dr. Szabó Attila az alapos vizsgálatok után erre a kérdésére is választ ad. Jelentkezzen be most!
Hogyan alakulhat ki visszér?
Visszerei mindenkinek vannak, hisz visszérnek a vénákat nevezzük, amelyek a hajszálerekből a szív jobb oldaláig szállítják a vért. Visszérbetegségként tehát a vénák különféle megbetegedéseit emlegetjük.  A vénák feladata, hogy az elhasznált vért visszajuttassák a szívhez. A szívből a tüdőbe jutva a vér újra megtelik oxigénnel, és az artériák segítségével eljut a test minden részébe, egész a hajszálerekig. Ezután újra a vénák, azaz a visszerek veszik át a szállító szerepet. A leggyakoribb visszérbetegség a szerzett visszér-tágulat, amely leginkább az alsó végtagokon jellemző elváltozás. A megvastagodott vénák eltorzulnak, csomókba csavarodnak, és nem képesek hatékonyan visszajuttatni a szén-dioxiddal, salakanyagokkal telített vért a szívhez. A mozgáshiány, az ülőfoglalkozás, vagy akár egy hosszabb utazás a vér pangását okozhatja a vénákban, amelyek a gyengébb kötőszövetekkel vagy esetleg a vér áramlását segítő billentyűk hibás működésével együtt elvezethetnek odáig, hogy a pangó vér elkezdi kitágítani az érfalat, és kialakul  visszér. A visszérbetegség rontja a végtag vérkeringését, és akár trombózishoz is vezethet. Budapesti visszérgyógyászati magánrendelőnkben kellemes körülmények között várjuk a visszérproblémákkal küzdő pácienseket!
Mi történik, ha nem kerül sor a beavatkozásra?
A visszérműtét elmaradása esetén várható a panaszok fokozódása, krónikus vénás elégtelenség, lábszárfekély kialakulása, az ilyen szövődményes esetek műtétje jelentősen nagyobb kockázattal jár. A mechano-kémiai ablációs műtétnek abszolút indikációja nincs, csak a kockázat-haszon arány mérlegelése után végezzük el a műtétet. A kozmetikai eredmény néhány héttel a beavatkozás elvégzése után már jól látható.
Minek megoperálni a visszeret, úgyis kiújul!
Sokszor lehet hallani, hogy egyesek azért nem akarnak műtétet, mert a környezetükben sokan vannak, akiknek kiújult műtét után. A kiújulás – recidíva – leggyakoribb oka a nem megfelelő műtéti technika, amely sajnos még érsebészek között is előfordul, de nem érsebészek között nagyon magas. Ennek oka legtöbbször az, hogy nem végeznek ultrahang vizsgálatot a műtét előtt illetve alatt, így a beavatkozás „vakon” történik, nem a megfelelő értörzset kezelik, vagy nem megfelelő módon kezelik. Megfelelő technikával, modern módszerekkel a kiújulás lényegesen ritkábban fordul elő!
Modern visszérműtét vagy konzervatív terápia?

Melyiket válasszam: műtét vagy konzervatív terápia?

Erre a kérdésre hiteles választ csak a részletes vizsgálatok által felállított diagnózis birtokában lehet adni, hiszen a visszérbetegségnek súlyossági foktól függően több stádiuma van.

Milyen előnyökkel jár, ha Ön a modern visszérműtéti technikát választja?

  • Nincs műtéti metszés. A tűszúrásnyi műtéti hegek gyorsan gyógyulnak.
  • Minimális a műtéti bevérzés a szövetek között, ezért minimális a sebfájdalom
  • Ön a műtét után már néhány perccel felkelhet és saját lábán távozik.
  • A műtét helyi érzéstelenítésben (lézeres, rádiófrekvenciás visszérműtét), vagy akár érzéstelenítés nélkül (mechano-lémiai műtét, habszkleroterápia) elvégezhető. Nem szükséges altatás, gerinc közeli érzéstelenítés.
  • Mivel nincsenek nagyobb szúrások, metszések, ezért kiválóak az esztétikai eredmények.
  • A műtét után Ön szinte azonnal munkába állhat, nincs hosszú táppénzes időszak.
  • A hosszú távú eredmények nem különböznek a hagyományos műtét eredményeitől, azonban lényegesen kisebb a műtéti megterhelés, kockázat.

Kompressziós kezelés

A visszérbetegség minden stádiumában alkalmazható kompressziós kezelés, azaz a lábszárak összenyomása útján az izompumpa funkció javítása. A kompressziós kezelések eszköze a rugalmas pólya és a különböző gyógyharisnyák. A kompressziós kezelés eredményeképp a billentyűk záródása javul és a szövetek oxigénellátottsága fokozódik. Belsőleg szedendő, erek állapotát javító készítmények is forgalomban vannak, illetve külsőleg alkalmazható kenőcsök, krémek is enyhíthetik a tüneteket. A megfelelő terápia kiválasztása azonban a kezelő orvos tájékoztatásán alapuló közös döntés kell, hogy legyen.

Miért válassza a budapesti VP-Med visszérgyógyászati magánrendelését?

  • Személyre szabott kezelések
  • Komplex ellátás egy helyen
  • A legújabb technológiákat elsőként alkalmazzuk
  • Széleskörű edukáció, betegtájékoztatás

Bejelentkezés, további információ:

VP-Med Egészségcentrum és Oktatási Központ 1042 Budapest, Árpád út 56. fszt. 33. Előjegyzés: + 36 30 963 1363 Tel: + 36 1 792 5627 e-mail: info@vpmed.hu  
Miért romlik nyáron a visszeresség állapota?
Nyáron romlik a visszeresség állapota, amely ilyenkor kellemetlen tüneteket okozhat. A melegben ugyanis az erek kitágulnak, lelassul a vérkeringés és fokozódik a pangás. Javasoljuk, hogy nyáron viseljen kompressziós zoknit és lehetőség szerint kerülje a meleg vizes fürdőket és a szaunázást.
Mi a visszérbetegség?
A visszérbetegség a felületes vénás rendszer megbetegedése. A visszereken, más néven a vénákon áramlik vissza a végtagokból a vér a szív felé. Ezt a gravitációval ellentétes irányú áramlást a vénák falában lévő zárószelepként működő billentyűzet és az izomműködés pumpafunkciója biztosítja. Amennyiben különböző okok miatt nem zár jól a billentyűzet, a keringő vér a vénákból nem tud a szív felé teljesen kiürülni, a végtag megduzzad és feszülő érzés jelentkezik. A véráramlás lelassulásának következménye a felületes vénák falának kitágulása és egy önmagát súlyosbító körfolyamat beindulása. A kezeletlen visszérbetegség súlyos szövődmények kialakulásához vezethet.
Miben segíthet a családterápia?
Manapság sok impulzus és stressz ér minket nap, mint nap. A különböző terápiák és tanácsadások nagy segítséget jelenthetnek, és mára egyre inkább elterjedtek. A családterápia azt emeli ki, hogy a családtagok hatnak egymásra, és lehetséges, hogy egy-egy egészségügyi problémának a hátterében valójában a rossz családon belüli kommunikáció áll. Tudjon meg többet: http://dev.visszervonal.hu/szolgaltatasok/psziche-terapia/

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy rendelőnk a megszokott nyitvatartás mellett üzemel. Bővebb információ