Facebook Facebook Facebook Facebook

Támad a visszeresség – vajon Ön is veszélyeztetett?

Támad a visszeresség – vajon Ön is veszélyeztetett?

Magyarországon a visszeresség kifejezetten gyakori és elsősorban nőket érintő probléma, de férfiaknál is kialakulhat. Az azonban tény, hogy tízből nyolc nőt is érinthet kisebb-nagyobb mértékben.

A visszérbetegség elsődleges és másodlagos formája

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a visszérbetegség elsődleges formájának megjelenése elsősorban genetikai okokra (öröklött vénabillentyű-rendellenességre vagy kötőszöveti gyengeségre) vezethető vissza.

Ez azt jelenti, hogy rendkívüli módon megnő a visszeres problémák kialakulásának esélye azoknál, akiknek a családjában már korábban is diagnosztizálták ezt az elváltozást. 

Viszonylag kevésbé ismert, mert ritkábban fordul elő a visszeresség másodlagos formája. A másodlagos forma kiváltó oka a mélyvénás trombózis. Érdemes tudni, hogy a visszeresség elsődleges és másodlagos formája megjelenésében nem feltétlenül különbözik.

A visszeresség kialakulásának életmódbeli okai

A visszeresség kialakulásának leggyakoribb okai között első helyen kell megemlíteni a mozgásszegény, sok üléssel járó életmódot, ami épp annyira negatívan befolyásolja a vénás keringést, mint az álló helyzetben töltött hosszú órák.

Aki nem figyel oda magára és rendszeres testmozgással nem tartja edzetten az izmait, ellenben sokat ül vagy áll, számíthat arra, hogy hamarosan megjelennek nála a visszérbetegség tünetei, illetve a már meglévő tünetek rohamosan súlyosbodni kezdenek.

Az öröklött vénabillentyű-elégtelenség és kötőszöveti gyengeség együttesen olyan csapdához vezethetnek, amelyből szakszerű beavatkozás nélkül nincs kiút.

A visszér kialakulására való hajlamot tovább fokozza:

  • a mozgásszegény életmóddal gyakran együtt járó túlsúly
  • a különböző szív- és érrendszert érintő betegségek
  • a cukorbetegség
  • a várandósság
  • bizonyos alsó végtagokat vagy a hasüreget érintő műtétek
  • és a csontrendszert érintő betegségek

A terhesség és a visszeresség

A terhes nők közel fele érintett ebben az elváltozásban. A jó hír az, hogy az esetek többségében a szülés után kitágult erek normalizálódnak. Azonban, ha a kismama már a terhesség előtt is visszérproblémákkal küzdött, nem számíthat javulásra, ezért a szülés előtt mindenképpen ajánlott elvégeztetni a megfelelő visszérműtétet, ezzel is biztosabb jövőt nyújtani a kismamának és a gyermekének egyaránt.

Akár várandós, akár nem, ha a visszeresség rányomja a bélyegét a mindennapjaira, és el szeretné kerülni a súlyosabb szövődményeket, ne habozzon, szabaduljon meg minél előbb a visszér okozta problémáitól!

Gyakran ismételt kérdések
további kérdések
Melyek a visszérbetegség stádiumai?
Az első stádium esetén enyhe panaszok kísérik a kórképet, duplex vizsgálat szerint ép a billentyűzet, terhelésre a láb és a lábszár duzzanata, viszketés, égő érzés tapasztalható. A második stádium esetén mérsékelt panaszok jelentkeznek, látható a visszeresség, duplex ultrahang vizsgálat szerint elégtelen vénabillentyű diagnosztizálható. A harmadik stádiumban lezajlott, ismételt visszérgyulladások fordulnak elő, barnásan elszíneződött bőr szemrevételezhető a lábszáron. A negyedik stádiumban súlyos vénás keringési elégtelenség, lábszárfekély, maradandó szöveti károsodás állapota alakul ki.
Műtét után nagy vérömleny alakult ki a combon vagy a lábszáron – vissza kell menni az orvoshoz?
Alapvetően természetes, ha a műtét után pár nappal láthatóvá válik a bőrön is vérömleny, a gond csak akkor van, ha ez folyamatosan növekszik, feszül, gyulladást, lázas állapotot okoz. Ha az eset kérdéses, inkább mutassák meg olyannak, aki ért hozzá.
Hogyan zajlik a lézeres és rádiófrekvenciás visszérműtét?
A visszérműtét előtt a láthatóan kitágult vénákat speciális tollal kijelöljük. Első lépésként ultrahang ellenőrzés mellett vezetőkatétert helyezünk a kezelendő fő vénatörzsbe, ennek végét a közvetlenül a mélyvénás rendszerbe történő beömlésig vezetjük fel, ezt követi a helyi érzéstelenítés. Lézeres műtét során a vezetőkatéteren visszük a kezelés helyére a lézerszálat, majd folyamatos ultrahang kontroll mellett a szálat és a katétert együtt lassan visszahúzzuk az érben, miközben a lézerenergia a szál végének közvetlen környezetében a vért felmelegíti. A hő hatására a vér koagulálódik és az energia az érfalra is áttevődik, annak fehérjéi kicsapódnak, az érfal összezsugorodik, elzáródik. Rádiófrekvenciás (RF) visszérműtét során rövid vezetőkatéteren át visszük a kezelés helyére a rádiófrekvenciás ( RF) katétert, majd folyamatos ultrahang kontroll mellett azt lassan visszahúzzuk az érben, miközben a rádiófrekvenciás energia az érfalat felmelegíti. A hő hatására az érfal fehérjéi kicsapódnak, az összezsugorodik, elzáródik. A kezelés folyamata az ultrahang képen jól ellenőrizhető. A fő vénatörzs kezelése után a további oldalágakat érzéstelenítés után külön szúrásokból kezeljük, elzárjuk. A kezelés eredménye páciensenként eltérő lehet.
Mi történik, ha nem kerül sor a beavatkozásra?
A visszérműtét elmaradása esetén várható a panaszok fokozódása, krónikus vénás elégtelenség, lábszárfekély kialakulása, az ilyen szövődményes esetek műtétje jelentősen nagyobb kockázattal jár. A mechano-kémiai ablációs műtétnek abszolút indikációja nincs, csak a kockázat-haszon arány mérlegelése után végezzük el a műtétet. A kozmetikai eredmény néhány héttel a beavatkozás elvégzése után már jól látható.
Mikor szükséges a visszérműtét?
Fekélyt megelőző állapotokban kétség kívül egészségügyi kockázatot jelent a visszeresség. Egyéb helyzetekben, a láb nehezedése, dagadása, görcsei illetve esztétikai okokból javasolt a műtét.
Érdemes eltávolítani a visszeret?
A tág, kanyargós visszerek fala átalakul, elvesztik rugalmasságukat, az egészséges visszerek falában található simaizom átalakul kötőszövetté, így összehúzódni már nem tud. Feladatát továbbiakban nem tudja ellátni, sőt fokozza a panaszokat, tehát eltávolítása javasolt.
Mire való a kompressziós harisnya?
Az egészségügyi harisnya, vagy más néven kompressziós harisnya a lábszár visszerein keletkezett tágulatok kezelésére szolgál. A betegség súlyosságától függ, hogy melyik típusát szükséges használni. Hatására csökken a pangás (ödéma) kialakulása és a visszerekben és nyirokerekben segíti a vér visszaáramlását a szív felé.
Kiknél jelentkezik leggyakrabban a visszér?
A visszér leggyakrabban 40 év feletti nőknél jelentkezik, azonban korábban is kialakulhat! A kialakulás okai között szerepelhet az álló- vagy ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a súlyfelesleg, a többszöri szülés, a magas sarkú cipő viselése és a nehéz terhek cipelése. Ha jellemzőek Önre ezek, és gyakran fáj, esetleg éjszaka görcsöl a lába, vagy erek jelennek meg a lábszáron, érdemes szakemberrel konzultálni.

Tisztelt Pácienseink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy rendelőnk a megszokott nyitvatartás mellett üzemel. Bővebb információ